Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


               A menstruáció

 

 menstruációs ciklus élettani változások visszatérő ciklusa a női szervezetben, ami a nemi hormonok irányítása alatt áll és szükséges a szaporodáshoz. Nőknél a menstruáció általában havonta (átlagosan 28, gyakorlatilag 25-33 naponként) fordul elő a pubertáskor és a menopauza közötti időtartamban. Az emberen kívül csak az emberszabású majmoknál fordul elő ez a ciklus, ellentétben a tüzelési ciklussal, ami a legtöbb emlősnél megfigyelhető.

Az első menstruáció (menarche) időpontja embernél 11-15 évre tehető, de ettől természetesen előfordulhat menstruáció első alkalommal 10, de 17 éves korban is, ezeket a szélsőséges eseteket azonban ajánlatos kivizsgáltatni, hiszen megeshet, hogy valamilyen hormonális betegség okozza, vagy a többek közt a nemi érésért is felelős hipotalamusz nem működik megfelelően.

A teljesen szabályos ciklussorozat szinte nem is fordul elő, felnőtt nőknél is megesik, hogy előbb jön, esetleg akár 2 hét csúszással is. Ha huzamosabb ideig elmarad, és a nő nemi életet él, akkor nem árt a terhességre is gyanakodni. A tinédzsereknél a ciklus még meglehetősen ingadozó lehet, csak kb 18-19 éves korban vesz fel egy viszonylagos állandóságot. Ez a hormonok folyamatos munkája miatt van.

Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg (esetenként kettő, ami kétpetéjű ikrek születéséhez vezethet).

A méh nyálkahártyája, az endometrium folyamatosan megvastagszik. Ovuláció után a méhfal megváltozik, képessé válik a megtermékenyített petesejt befogadására és terhesség kialakulására.

Ha a megtermékenyítésre és a terhességre nem kerül sor, a méhfal leválik és új ciklus kezdődik.

A nemi ciklus: az ábrán követhető a magyarázat segítségével

  • A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH – folliculus stimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve
  • A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizáló hormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nak hívják – angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt kilökődését idézi elő
  • A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye
  • Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására
  • Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében

(Az FSH és az LH az agyalapi mirigy elülső lebenyének (adenohipofízis) hormonjai, míg az ösztrogének és a progeszteron a petefészekben termelődnek – a progeszteron ezen belül is a sárgatestben).